XI. Adria Rally, Pula
2010. június 11-18

Az idei Adria Rallyt horvát kempinges barátaink Istria fővárosában, a kellemes klímájáról és a csodálatos természeti környezetéről ismert Pulában tartották. A találkozó folytatásaként Umagban került sor az idei világtalálkozóra. Mivel a találkozó ideje alatt még tartott az iskola idő, ezért várható volt, hogy emiatt többen maradnak távol.
Jelentkezni a rendezvényre az MHKK-nál vagy közvetlenül a horvát rendezőknél lehetett. Kedvezményes részvételi díjat nem a klubtagsággal, hanem az időben történő jelentkezéssel lehetett elérni.
A május-júniusban állandósult esős, árvizes, barátságtalan időt már az odautazás alatt is kellemes napsütés váltotta fel. Megérkezvén Pulára, a Stoja városrészben a hasonló nevű kempingre könnyen rá lehetett találni. Mi egyénileg jelentkeztünk a rendezvényre. Érkezés után a recepciónál nevünket bemondva, máris megmutatták a térképen, hogy hová szállásolták a magyarokat, és azt, hogy melyik a mi parcellánk. Nagyon szép helyen, a tengerparthoz közel, kellemes árnyékot adó fák alatt volt a kijelölt hely. Örömmel köszöntöttük a korábban érkezett ismerősöket, majd megpróbáltunk a lejős, köves terepen vízszintesen helyet foglalni, amely művelet itt többnyire mindenkinek gondot okozott.
A jelentkezők azonosítása nem volt ilyen egyszerű a magyarok soraiban, mivel az később kiderült, akik az MHKK-nál jelentkeztek, azok többsége nem szerepelt a recepciónál lévő listán. Félő volt, hogy emiatt a magasabb díjat kell majd fizetni, de szerencsére a horvát nyelvet remekül beszélő, segítőkész Somodi Laci és kedves felesége Jolika elintézték, hogy eltekintsenek ettől az adminisztratív hiányosságtól.
A rendezvény megnyitója kedves kis ünnepség keretében zajlott le. Szólt a zene, sült apróhalat citrommal, kenyérrel és borral kínálták a házigazdák. Közben jöttek a résztvevő nemzetek résztvevői, többnyire egységes öltözékben, jókedvűen. Különösen a lengyelek egységes megjelenése, vidám, zászlós felvonulása aratott sikert. Mi magyarok sajnos kivételek voltunk. Elszigetelt kis csoportokat alkottunk. Nem is ismertük egymást, és sajnos ugyanezt lehetett elmondani a találkozó végén is. Az MCCC megyei szervezeteinek megszüntetését követően megalakult több kis klub inkább az elkülönülést, mint az egységet szolgálja. Bár létrejött a MAKEOSZ, amely több szervezetet hívatott összefogni, illetve a hazai kempingesek képviseletét ellátni, főleg a külföldi rendezvények során, de ennek a helyszínen semmi látható jelét nem tapasztaltuk.
A kemping a várostól 4 km-re volt. Busszal vagy kerékpárral kényelmesen lehetett odajutni. Pula gazdag történelmi örökségekkel rendelkezik, pl. egy teljes valójában pompázó római amfiteátrummal, amelyet az I. században építettek és ez a világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája. Sergius diadalíve az Aranykapu, amely Kr.e. 31-ben épült, a városkapuval szemben fekszik, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosának szűk utcáiba. A Herkules kapu, amely Pula legrégibb kapuja az I. század közepéről. Nevét a város patrónusáról, Herkulesről kapta. Augustus temploma, amelyet az I. században építtetett Róma akkori császára a római Mars-templom mintájára, továbbá a városháza, a Podesta palota, a Mária Mennybemenetele Székesegyház és még további, jó állapotban megmaradt római építménnyel. Itt volt a XIX. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja.
Az idő egész héten nagyon kedvező volt. Naponta 3-4 szer fürödtünk a part menti védett öbölben, amely olyan csendes volt, hogy alig-alig fodrozódott rajta a víz. A vízpart kisebb-nagyobb kövein átbukdácsolva néhány méter után máris lehetett lubickolni. Befelé menet kicsit sportos volt, de az első lebukás után már kellemesen simogatóvá vált. Csodálatos érzés a sós tengervízben fürödni. A víz fenntart, alig kell hozzá egy keveset mozogni. A parton zuhany várt a sós víz lemosására, bár Jolika azt mondta, hogy minél tovább magunkon kell tartani a sót, mert gyógyító, fiatalító a hatása. Minden nap ragyogóan sütött a Nap, az eső csak egy éjszaka esett, de szerencsére a föld beszívta a vizet, nem maradt sár utána.
Debreceni kempinges barátainkkal a közös főzés élménye most sem maradt el. Janika paprikás krumplit, Csaba slambucot, András pásztor tarhonyát, Évike lángost készített. Sörrel, borral, pálinkával locsolgattuk a finomságokat, köszöntöttük még a felkelő, a fent mosolygó és a lenyugvó napot is. Reggelenként zenés torna volt Janika aktív részvételével, amelyet Pintér Jóska egyszer megtekintett, de a részvételre már nem vállalkozott.
Csütörtök este a rendezők búcsúestre hívták a jelenlévőket. Süteménnyel és pohár itallal kínáltak meg mindenkit. Itt köszöntötték nagy tisztelettel a 100 éves magyar kempinges Laci bácsit, aki németül válaszolva köszönte meg a jókívánságokat. Szólt a zene, kezdődött a tánc. Sajnos nem tartott sokáig, mert az időközben eleredt eső szétzavarta az ünneplést. Hazaküldős lett az idő. Másnap a többség útra kelt. Volt, aki utazott tovább Umagba, mások pedig hazafelé vették az irányt.
Katona Júlia